Igaz, a versírás nem esik oly távol a dalszövegek fabrikálásától, de azért mégis csak különbözik tőle egy picit.
Sok - és jobb - esetben persze egy dalszöveg is simán megállhatja a helyét versként, valamint könnyen válhat egyes versekből is egyszer csak dalszöveg a megzenésítésük következtében, ami mondjuk nem mindig mondható szerencsésnek, de ez is, mint annyi sok minden, ízlés kérdése.
Az biztos, hogy átfedések a két írói műfaj között kétségtelenül vannak.
Az alapvető különbség a kettő között az, hogy a vers eleve prózai műnek készül, a dalszöveg pedig szándékosan egy zenére, vagy egy készülő zenéhez íródik, elsősorban az énekelhetőséget szem előtt tartva (már ahol ez az elvárás tetten érhető).
Nem törvényszerű, hogy egy dalszövegíró jó verseket is tudjon kreálni és szerintem ez fordítva is igaz.
Néhány kifejezetten versként megszületett rímelet után messze nem is merném magamat költőnek nevezni. Pusztán a magam örömére írogatok néha így, de most gondoltam megosztom veletek az egyik ilyen "gyerkőcömet", amit még szeptemberben, a születésnapom tájékán írtam.
Fogadjátok szeretettel:

Ősz 2019

Akár a méhek a kaptár körül
Úgy zsong az ősz a házak között
Édes kis nyaram, egy emlék mögül
Még visszanéz, de már elköltözött.

Kettőszáznégyszer csodáltam immár
Az évszakok jövés-menéseit
Tengernyi álmot loptak el mind már
Vagy éppen adtak kedvük szerint.

Álmodni jó, hisz' álom az élet!
Bár ébredni kell sokszor alvatlanul...
De az ember mást mit is remélhet?
Előbb, vagy utóbb beletanul...

... s megszokja, hogy mind megy, ami eljött
Talán az ég is most ezért zokog.
De ne is várd, nincs abban ó, semmi fennkölt
Hogy az idő már megint egy új őszt hozott!