Tizenéves koruk óta ismerték egymást és már a katonaság előtt olt egy közös zenekaruk.
Ez a srác akkoriban már dolgozott más lemezén is és amikor Roy-t hívta, éppen egy sörözőben muzsikált egy kollégájával, aki éppen akkor sajnos megbetegedett, ezért sebtiben valaki olyan embert kellett keresnie, aki egyedül is tud játszani és gyorsan meg is tudna tanulni pár duett nótát.
Roy igaz, hogy gitározgatott is, de ebben az időben még nem vállalt volna olyan feladatot, hogy egy órát szólóban játsszon és hirtelen még meg is tanuljon egy jó pár dalt, ezért inkább szólt nekem.
Számomra nem okozott gondot a kihívás és örömmel vállaltam.
Amikor először találkoztam Roy régi barátjával nem gondoltam volna, hogy még milyen sokszor szerepe lesz az életemben neki is és a Bakáts téri Orfeusz sörözőnek is…

A fiatalember neve akkor még nyilván nem mondott nekem semmit, de most már azért nagyon megérdemelten elég jól ismer őt a szakma és a közönség is egyaránt.
Ő pedig nem más, mint Heincz Gábor "Biga".
Bigának volt köszönhető az első állandó helyem.
Történt ugyanis, hogy a közös bulink azon részénél, amikor éppen egyedül játszottam, megjelent a főnök és szemlátomást élvezettel nézte és hallgatta, hogy mit művelek. Aztán a szünetben meg is kérdezte, hogy nincs e kedvem egyedül is eljönni muzsikálni.
Naná, hogy volt kedvem és bizony néhány évig maradtam is.
Rengeteg emléket köszönhetek annak a helynek, de ezekre majd máskor visszatérek.
Most még egy kicsit visszakanyarodom Bigához...
Ő már akkor elképesztő profin énekelt és gitározott. Nem is tudom miért nem futott be már jóval hamarabb? Bár tudom, hogy normális itthoni lehetőségek híján évekig muzsikált külföldön.
2005-ben volt szerencsém őt itthon érni és örömömre elvállalta, hogy az első lemezbemutató koncertemen a zenekarom gitárosa legyen. Ez a MÜPA-beli koncert felejthetetlen élmény volt, de ez is egy olyan sztori, ami külön blogot érdemel, úgyhogy hamarosan ezt is megírom…

Egyébként érdekes, hogy mindkettőnk pályájának fontos állomása volt egykor a Megasztár.
Nekem 2003-2004-ben, Bigának pedig 2005-2006-ban.

2007-ben ismét megkerestem (és szerencsére meg is találtam) őt az ekkor már saját kiadásban tervezett második lemezemhez.
Az egyik dalban gitárosként volt vendég a zseniális Ferenczi Gyuri mellett (Utcazene) egy másikban pedig abszolút egymás duettpartnerei voltunk.
Ez a másik volt a Minden, ami szép című szerzeményem, amihez 2007 nyarán Rodoszon forgattunk klipet.
De ez a forgatás is akkora történet, hogy majd megírom külön.

Az Orfeusz söröző kedves tulajdonosához, László Lajoshoz fűződik még az is, hogy neki köszönhetem Kegye János pánsípművész barátom ismeretségét is, aki a szeptember 4-i ötvenedik születésnapomra megjelenő AKUSZTIKUM című lemezem egyik legszebb dalában lesz majd hallható.